Így korszerűsítenek a magyarok

A háztartások egyötöde tervezi, hogy a közeljövőben valamilyen energetikai célú felújításba fog. A felújítást tervező háztartások 41%-a a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. A leggyakrabban a nyílászárók cseréjét (44%) és a homlokzati hőszigetelést (39%) említették a terveik között.

A felújítások aránya az elmúlt 10 évben ehhez hasonló volt. A legtöbben (45%) a nyílászárókat cserélték ki, ellenben jóval kevesebben, körülbelül minden ötödik felújítás során hőszigeteltek. A korszerűsítések hatására átlagosan 22%-kal csökkent a felújított lakások fenntartásának költsége. A legnagyobb megtakarítást (24%) a homlokzati hőszigetelés esetében érzékelték a felújítók.

Jellemzőek a szűkös finanszírozási lehetőségek: a felújítók 4/5-e saját forrásaira támaszkodik a felújítás során. Felújítási célú hitelt 15%-uk igényelt a múltban. Az átlagosan igényelt 1,4 millió Ft hitel a magas egyedi elbírálási költségek miatt a banki gyakorlat szerint kicsi. Szükség van tehát olyan forrásokra, amelyet az állam biztosít a lakossági felújításokhoz.

A felmérés adatai szerint pályázati támogatásban a felújítók 7%-a részesült az elmúlt 10 évben, a jövőben felújítani szándékozóknak viszont már 12%-a számít pályázati támogatásra. Az adatfelvétel szerint a pályázati támogatottak 80%-a társasházban lakó háztartás volt. Több kutatás is kimutatta azonban, hogy a legnagyobb energiamegtakarítás háztartási és országos szinten is jellemzően a családi házak korszerűsítésével érhető el.

A felújítások mindössze negyedében készült szakértői számítás a beruházás előtt; a háztartások jellemzően saját kutatásuk alapján döntenek a beruházás tartalmáról, vagy ismerős véleményét kérik. Pedig néhány tízezer forintért már komoly szakértőt lehet megbízni az ingatlan felmérésével, ami a beruházás több százezer, akár milliós nagyságrendű értékéhez viszonyítva elenyésző összeg - különösen akkor, ha egy rosszul megtervezett beruházás bosszúságaitól és felesleges költségeitől mentesíti a családot.

A kutatást támogatta a Knauf Insulation, a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség és a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag-gyártók Egyesülete.

Az Energiahatékonysági Barométert először 2013-ban készítette el az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet. Célja, hogy évről-évre felmérje a magyar lakosság épületenergetikával kapcsolatos attitűdjét.