Mire jó az energiatanúsítvány
Ha lakást vesz, az egyik legfontosabb információ az lehet, hogy energetikai szempontból milyen állapotban van az ingatlan. Azaz például milyen a fűtési rendszere, vagy az ablakok állapota, mire kell számítani, ha jön a tél, vagy ha jön a havi fűtési számla. Az energiatanúsítványt az eladónak kötelezően el kell készíttetnie ingatlan eladása vagy bérbeadása előtt. A tanúsítvány nem csak azért jó, mert a hűtőszekrények színes csíkjaihoz hasonlóan érthető információkat ad a lakásról, hanem azért is, mert a tanúsítványt készítő szakember javaslatokat is tesz, hogyan lehetne a lakás állapotán javítani.
Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány egy skálán energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória az, amelyik éppen megfelel az új épületek energetikai követelményeinek.
Mi múlhat a nyílászárókon?
Lakásunk hőveszteségének akár 10-25 %-át is okozhatják a régi vagy rossz minőségű nyílászárók. Az elöregedett ajtók, ablakok résein, a tok mentén, vagy magán az üvegen keresztül szökhet el az energia, amit fűtésre használunk. A megfelelő nyílászáróval nem csak a fűtésszámla csökkenthető, hanem lakásának por- és zajszennyezése is csökken.
Fűtési rendszerek
Több kutatás szerint a hazai fűtési rendszerekben jelentős megtakarítási lehetőség rejlik. A folyamatosan emelkedő energiaárak miatt nem mindegy, hogyan tudunk energiát – és pénzt – megtakarítani. Ma Magyarországon kiugróan magas a földgáz használata tüzelőanyagként. A gázfűtéses rendszerek korszerűsítése tehát az egyik legsürgősebb feladat.
Miért fontos a jó hőszigetelés?
Egy átlagos családi ház esetében a falakon 20–30 % hő szökik el. A tetőn keresztül 15–25, a nyílászárókon típustól függően 10–25, a pincefödémen és padlón át 10–15 % lehet a veszteség. Társasházaknál kisebb az egy lakásra eső homlokzati és födémfelület, így ott arányosan kisebb a falakon és a födémen át távozó hő aránya. Nagy lehet a különbség az egyes lakások hővesztesége között attól függően, hogy hol helyezkednek el az épületben.
A jól kivitelezett szigetelés csökkenti a téli fűtési hőveszteséget és a nyári hőterhelést, megszünteti a hőhidakat, növeli a belső terek komfortját.
Megújuló energiaforrások
A két leggyakrabban ismételt érv, a megújuló erőforrások, a nap, a szél, a víz, a földhő, illetve a biomassza mellett, hogy gyakorlatilag korlátlanul (és „ingyen”) rendelkezésre állnak, illetve a hagyományos energiahordozókhoz képest sokkal környezetbarátabb megoldásnak számítanak. Tekintve, hogy energiafogyasztásunk jó részét kiválthatjuk velük, egyre népszerűbbé válnak. Leggyakrabban a családi házakban hasznosulnak, de számos hazai és külföldi példa bizonyítja, hogy társasházakban is tökéletesen megállják a helyüket.
Az otthonunkban alkalmazott megújulók esetében egy aranyszabály van: először mindig az épület energiahatékonyságát kell növelni! A megújulók csak ezután következhetnek. Azaz huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elöregedett fűtési rendszer, vagy háztartási berendezések mellett nem gazdaságos megújulókba fektetni.