Nyílászárók

Mi múlhat a nyílászárókon?

Lakásunk hőveszteségének akár 10-25 %-át is okozhatják a régi vagy rossz minőségű nyílászárók. Az elöregedett ajtók, ablakok résein, a tok mentén, vagy magán az üvegen keresztül szökhet el az energia, amit fűtésre használunk. A megfelelő nyílászáróval nem csak a fűtésszámla csökkenthető, hanem lakásának por- és zajszennyezése is csökken.

Mikor célszerű javítani, felújítani?

Ha a régi ablakok huzatosak, rosszul záródnak, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy le kell cserélni őket. Ha nyílászáróink alapvetően jó állapotban vannak, kisebb javításokkal megmenthetők. Ez általában némi asztalosmunkát vagy a rések utólagos tömítését jelenti. Ez a megoldás nem csak költségkímélő, de környezetbarát megoldás is, hiszen így az új ablak gyártási, szál­lítási költségei és az ezzel járó környezetterhelés is megspórolható. További információ: Épületeink hőszigetelése, Árnyékolás télen-nyáron

Mikor szükséges a csere?

Ha a régi nyílászáró már olyan rossz állapot­ban van, hogy nem javítható (például korhadt a fája, megtelepedett rajta a penész), akkor jöhet szóba az ablakcsere. Egy ilyen komoly, költséges és sok évre szóló döntést célszerű alaposan átgondolni: az ár mellett kalkuláljon az elérhető energiamegtakarítással is, de vegye figyelembe a tartósságot, a biztonságot, a javíthatóságot is, sőt az esztétikai szempontok is fontosak lehetnek, például az utca, vagy a társasház összképénél, de előfordulhat esetleges műemléki védettség is. További információ:

Amit a hőátbocsátási tényezőről tudni kell

A régi, korszerűtlen, rossz állapotú nyílászá­rókra jellemző a nagy hőátbocsátási tényező. Az úgynevezett U érték 3–6 W/m2K, ami a modern, hőszigetelő üvegezésű ablakoknál már akár 1,0–1,4 W/ m2K-re is csökkenthető. Az új ablak kiválasztásakor mindig a teljes ablakszerkezet, tehát a keret és az üvege­zés együttes hőátbocsátási tényezőjét ve­gyük figyelembe. Ezt az Uw (window) érték jelöli, míg az üvegezését az Ug (glass), a keretét pedig az Uf (frame) érték adja meg. További információ

Miért fontos a jó tok?

Akár fa, akár PVC, a tokoknál és kereteknél is a legfontosabb, hogy mekkora a hőtátbocsátási tényezőjük. A piacon legjellemzőbbek az 1,2–1,5 W/m²K U-értékkel rendelkező tokok, azonban a profilvastagság növelésével a hőátbocsátási tényező 1,0–1,1 W/m²K-re csökkenthető.
Beépítéskor fontos odafigyelni a tokok helyes rögzítésére, valamint a fal és a tok közötti rés kitöltésére is, mert csak ekkor szigetel jól az új ablak.

Milyen üveget válasszunk?

Az ablakokon át távozó hőveszteség ellen leginkább a jó üvegezés véd, mindenképpen érdemes tehát két- vagy háromrétegű üvegezés mellett dönteni. Egy kétrétegű, hőszigetelő bevonatos ablak ese­tében az üvegezés U értéke 1,0–1,4 W/m²K körül alakul, háromrétegű ablaknál pedig ez a szám egészen 0,5–07 W/m²K körüli értékig csökkenthető.

Kell-e a munkát engedélyeztetni?

A nyílászárók cseréjére általános esetben csak akkor kell az építéshatóság engedélyét kérni, vagy bejelentést tenni, ha az eredeti méreten és formán változtatni akarunk. Ha azonban az épület műemléki vagy helyi védettség alatt áll, akkor mindenképpen ki kell kérni az önkormányzat, illetve a műemlékvédelmi hatóság engedélyét. További információ

Miért fontos a szellőzés?

Gyakori hiba, hogy a fokozottan légzáró nyílászárók beépítésekor nem gondoskodnak a lakás szükséges légellátásáról. Ez a probléma is orvosolható önműködő légbevezetővel, higroszellőzők alkalmazásával vagy gépi szellőztetéssel. További információ

Miért fontos az árnyékolás?

Az árnyékolók szerepe évszaktól függően eltérő, feladatuk azonban télen-nyáron egyaránt a maximális hővédelem. A külső árnyékolók nyaranta hatékonyan óvják belső tereinket a túlmelegedéstől, hiszen megakadályozzák, hogy az ablaküvegen át túl sok napenergia jusson be az épületbe. Telente is fontos szerep jut az árnyékolószerkezeteknek: jól záró redőnyökkel nagymértékben csökkenthető az ablakokon át távozó hő, ha a redőnyöket naplemente előtt engedjük le, a redőny és az ablak között keletkező légréteg hőpajzsként viselkedik. További információ