Számoljon, mert megéri!
Megtérül a nagyberuházás - Régi építésű családi téglaház
Modellszámításunkban sok évtizedes, még az 1960-as évek előtt épült családi házat veszünk alapul. A korra jellemző építőanyagból, kisméretű tömör téglából épült földszintes, pince nélküli ház alapterülete 90 négyzetméter. Fatüzelésű kályhával fűtenek, a meleg vizet ebben az épületben hőtárolós villanybojler adja.
Korszerű otthonná varázsolható - klasszikus vályogház
Bárhol az országban ma is tízezrével fordulnak elő a 60-80, akár 100 éves vályogépületek, ezért érdemes ennek egy tipizált modelljét elemezni.
A 60-70-es évek legtipikusabb családi házai
A kádárkockának is becézett épülettípus a 60-70-es években terjedt el tömegesen Magyarországon. Van, aki a hagyományos falukép rombolójaként tekint rájuk, van, aki a modern kori népi építészet megnyilvánulását látja bennük. Egy biztos, sok százezer családnak adnak otthont ezek a típusházak, és legtöbbjükre ráfér az alapos energetikai korszerűsítés.
Felezzük meg a fogyasztást! - Családi ház a nyolcvanas évekből
A nyolcvanas évek nem forradalmasította az energiahatékony építkezést, mindenesetre hozott néhány változást a korábbi évek típusépítkezésihez képest. A vizsgált, ikersejtes – népi nevén soklyukú – téglából épült 110 négyzetméteres, L-alakú, alápincézett családi mintaház falazata valamivel kevesebb hőt enged át, mint a korábban elterjedt B30-as falazatok, de a nagyobb alapterület és falfelület, valamint a szigetelés nélküli tető és pince miatt kiemelkedően magas a ház energiaigénye. A gépészet ebben a mintaépületben központi gázkazános fűtési rendszerből, valamint átfolyós gázbojlerből áll.
Új építőanyagok, nagyobb alapterület: ezek már a kilencvenes évek!
A kilencvenes években alaposan belendültek a presztízs értékű építkezések. Aki tehette, emeletes, jókora lakott alapterű házat épített, erkéllyel, nem ritkán tetőtér-beépítéssel. Az évtized végére szigorodtak az energetikai paraméterek, de ezek csak részben ellensúlyozzák a nagy lakással járó energiakiadásokat. Itt bizony mélyen a zsebébe nyúlhat a tulajdonos, ha a postás feltűnik az utca végén a sárga csekkel.
100 év felett is van megújulás: társasház a 19. századból
Budapest, Veszprém, Miskolc, Szeged, Debrecen… Nagyvárosaink képét alapvetően meghatározzák az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épült, udvaros, körgangos, többemeletes házak. Némelyik homlokzatát szépen felújították az elmúlt években, de sok olyannal is találkozunk, amelyik meglehetősen lerobbant állapotban van. Jó hír, hogy ezekben az épületekben is jelentős a megtakarítási potenciál, hiszen (néhány kivétellel) az energiahatékonyság könnyen összeegyeztethető az építészeti, városképi értékek megőrzésével.
A tulajdonosok saját lakásukon belül bizonyos fejlesztéseket egyedileg is elvégezhetnek, de épületenergetikai szempontból mindig hasznosabb, ha a teljes épületet egységesen, átfogó tervek alapján újítják fel. Ezért itt egy olyan modellt elemzünk, ahol a teljes épületet újítják fel.
Felújítva többet ér: a panel is lehet értékes ingatlan
A közelmúlt korszerűsítési támogatásai legnagyobbrészt az iparosított technológiával épült házakat célozták. A felújított lakások aránya ebben a háztípusban a legmagasabb, de van még mit tenni: a 7-800 ezer iparosított technológiával épült lakásból még jóval több, mint a fele egyelőre korszerűsítésre vár.
Milyen épületet, hogyan érdemes felújítani? infógrafika
Színesen, egyszerűen, átláthatóan a leggyakoribb hazai épülettípusokról, és azok energetikai felújításáról.
Mit hogyan érdemes felújítani, mennyi idő alatt hozza be az árát a beruházás? Mekkora összeget kell előteremteni a lakóknak? Infografikánk segít eligazodni.
Kapcsolat
1056 Budapest, Szerb u. 17-19.------ térkép
Postacím: 1462 Budapest, Pf.: 735
Tel: +36 1 411-35-20
Fax: +36 1 411-35-29
E-mail: kuszobonafelujitas@energiaklub.hu
