Megújuló energiaforrások
Milyen a zárt szondás hőszivattyú?
A zárt szondás rendszer lényege, hogy a föld hőjét zárt rendszerben keringő hőátadó folyadék segítségével közvetíti a lakás fűtési rendszerének. A zárt szondás rendszer telepíthető függőlegesen kialakítva, illetve a talajban vízszintesen elfektetett elemekkel. A vertikális rendszernél függőlegesen, 50–100 m mélyre fúrt szondákban, a horizontális kialakításnál 1,5–2 m mélyen, de minimum 400–800 m² területen vízszintesen elhelyezett szondák gyűjtik össze a talaj hőjét. A vertikális szondás rendszerek előnye, hogy kicsi a helyigényük, és bárhol megvalósíthatók, ahol 50–100 m mélységű fúrásokra engedélyt kapunk. A fúrás azonban költséges, de jó elméleti hatásfokot eredményez. A vízszintesen elhelyezett zárt szondás rendszerek kiépítése – lazább talajviszonyok között – olcsóbb lehet, azonban nagy helyigényük miatt nem mindenhol telepíthetők.
Milyen a nyitott kutas hőszivattyú?
A víz hőjét hasznosító – nyitott kutas – rendszerben nagy tömegű talajvizet kell keringtetni, amely közvetlenül adja át energiáját a felszínen telepített hőszivattyú hőcserélőjének. Ehhez két kutat kell fúrni: az egyiket a víz kiemelésére, a másikat a hőcserélőn átkeringtetett víz talajba visszasajtolására. A víz kiemelésének, visszajuttatásának szivattyúzási, illetve visszasajtolási energiaigénye jelentős lehet. Vízjogi létesítési engedélyért forduljunk az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez.
Mit kell tudni a légkollektorokról?
A levegő hőjét hasznosító rendszerek (légkollektorok) hőszivattyúi felújításkor a régi építésű épületek falára is problémamentesen felszerelhetők. A levegőtől hőt elvonó rendszerek –20 °C külső hőmérsékletig képesek a külső levegőből 60 °C-ig terjedő hőmérsékletű fűtővizet előállítani, de az elérhető évi COP-érték jelentősen elmarad a földhőt hasznosító rendszerekétől, és zajterhelésük is jelentős.
Hogyan hasznosítható a faapríték?
A biomassza alapú megújuló energiahordozók közül a legkedvezőbb költséggel az erdei faaprítékból állítható elő hőenergia. A fának a többi biomasszához képest nagy az energiasűrűsége (azaz egy köbméternyi fából lényegesen több energia nyerhető ki, mint például szalmából), gyakori az előfordulása, kicsi a hamutartalma, és átalakítás nélkül közvetlenül felhasználható tüzelésre, ráadásul, a kezelési költségeket nem számítva, olcsó. A fa nedvességtartalma azonban kitermelésekor általában 45–50 százalék, és ez jelentősen befolyásolja tényleges fűtőértékét. Kétévi megfelelő tárolás után éri el a légszáraznak nevezett 20 százalék körüli értéket. A hasábfatüzelés általában 60 százalék alatti hatásfokú. A hasábfa faelgázosító kazánban égethető el a leghatékonyabban és leginkább környezetkímélően.
Mi az a biobrikett?
Nagy nyomású préseléssel készül ez a szintén faipari vagy mezőgazdasági hulladékalapú tüzelőanyag. Kis nedvességtartalma és nagy anyagsűrűsége miatt fűtőértéke nagyobb (17- 18 MJ/kg) a hasábfáénál, míg hamutartalma kisebb. Gyártási mérete (átmérője 100-150 mm között ingadozik) miatt szinte valamennyi kazánban elégethető, így a favágás megspórolható, de a kézi begyújtás és a hamuzás már nem.
Mire jó a pellet?
A 10 százaléknál is kisebb nedvességtartalmú fapellet a fatüzelés hátrányait küszöböli ki. A pellet 100 százalékban természetes fa, illetve biomassza alapanyagokból sajtolt, 6–12 mm átmérőjű, henger alakú granulátum, amelynek rendkívül jók az égési tulajdonságai. A pellet speciális kazánban 90 százalék körüli hatásfokon hasznosítható. Egy átlagos családi ház (120 m² alapterületű, a mai hőtechnikai szabványnak megfelelő hőszigetelésű) évi 5–5,5 tonna pelletet használ fel.
- Első oldal
- «
- 1 /
- 2