Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások

A két leggyakrabban ismételt érv, a megújuló erőforrások, a nap, a szél, a víz, a földhő, illetve a biomassza mellett, hogy gyakorlatilag korlátlanul (és „ingyen”) rendelkezésre állnak, illetve a hagyományos energiahordozókhoz képest sokkal környezetbarátabb megoldásnak számítanak. Tekintve, hogy energia­fogyasztásunk jó részét kiválthatjuk velük, egyre népszerűbbé válnak. Leggyakrabban a családi házakban hasznosulnak,  de számos hazai és külföl­di példa bizonyítja, hogy társasházakban is tökéletesen megállják a helyüket.

Az otthonunkban alkalmazott megújulók esetében egy aranyszabály van: először mindig az épület energiahatékonyságát kell növelni! A megújulók csak ezután következhetnek. Azaz huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elöregedett fűtési rendszer, vagy háztartási berendezések mellett nem gazdaságos megújulókba fektetni.

Milyen a zárt szondás hőszivattyú?

A zárt szondás rendszer lényege, hogy a föld hőjét zárt rendszerben keringő hőátadó folyadék segítségével közvetíti a lakás fűtési rendszerének. A zárt szondás rendszer telepíthető függőlegesen kialakítva, illetve a talajban vízszintesen elfektetett elemekkel. A vertikális rendszer­nél függőlegesen, 50–100 m mélyre fúrt szondákban, a horizontális kialakításnál 1,5–2 m mélyen, de minimum 400–800 m² területen vízszintesen elhelyezett szondák gyűjtik össze a talaj hőjét. A vertikális szondás rendszerek előnye, hogy kicsi a helyigényük, és bárhol megvaló­síthatók, ahol 50–100 m mélységű fúrásokra engedélyt kapunk. A fúrás azonban költséges, de jó elméleti hatásfokot eredményez. A vízszintesen elhelyezett zárt szondás rendszerek kiépítése – lazább talajviszonyok között – olcsóbb lehet, azonban nagy helyigényük miatt nem mindenhol telepíthetők. 

Milyen a nyitott kutas hőszivattyú?

A víz hőjét hasznosító – nyitott kutas – rendszerben nagy tömegű talajvizet kell keringtetni, amely közvetlenül adja át ener­giáját a felszínen telepített hőszivattyú hőcserélőjének. Ehhez két kutat kell fúrni: az egyiket a víz kiemelésére, a másikat a hőcserélőn átkeringtetett víz talajba vissza­sajtolására. A víz kiemelésének, visszajutta­tásának szivattyúzási, illetve visszasajtolási energiaigénye jelentős lehet. Vízjogi létesítési engedélyért forduljunk az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez. 

Mit kell tudni a légkollektorokról?

A levegő hőjét hasznosító rendszerek (légkollektorok) hőszivattyúi felújításkor a régi építésű épületek falára is problémamen­tesen felszerelhetők. A levegőtől hőt elvonó rendszerek –20 °C külső hőmérsékletig képesek a külső levegőből 60 °C-ig terjedő hőmérsékletű fűtővizet előállítani, de az elérhető évi COP-érték jelentősen elmarad a földhőt hasznosító rendszerekétől, és zajterhelésük is jelentős. 

Hogyan hasznosítható a faapríték?

A biomassza alapú megújuló energiahordo­zók közül a legkedvezőbb költséggel az er­dei faaprítékból állítható elő hőenergia. A fának a többi biomasszához képest nagy az energiasűrűsége (azaz egy köbméternyi fából lényegesen több energia nyerhető ki, mint például szalmából), gyakori az előfordulása, kicsi a hamutartalma, és átalakítás nélkül köz­vetlenül felhasználható tüzelésre, ráadásul, a kezelési költségeket nem számítva, olcsó. A fa nedvességtartalma azonban kiter­melésekor általában 45–50 százalék, és ez jelentősen befolyásolja tényleges fűtőértékét. Kétévi megfelelő tárolás után éri el a légszáraznak nevezett 20 százalék körüli értéket. A hasábfatüzelés általában 60 százalék alatti hatásfokú. A hasábfa faelgázosító ka­zánban égethető el a leghatékonyabban és leginkább környezetkímélően. 

Mi az a biobrikett?

Nagy nyomású préseléssel készül ez a szintén faipari vagy mezőgazdasági hulladékalapú tüzelőanyag. Kis nedvességtartalma és nagy anyagsűrűsége miatt fűtőértéke nagyobb (17- 18 MJ/kg) a hasábfáénál, míg hamutartalma kisebb. Gyártási mérete (átmérője 100-150 mm között ingadozik) miatt szinte valamennyi kazánban elégethető, így a favágás meg­spórolható, de a kézi begyújtás és a hamuzás már nem.

Mire jó a pellet?

A 10 százaléknál is kisebb nedvességtartalmú fapellet a fatüzelés hátrányait küszöböli ki. A pellet 100 százalékban természetes fa, illetve biomassza alapanyagokból sajtolt, 6–12 mm átmérőjű, henger alakú granulátum, amelynek rendkívül jók az égési tulajdonsá­gai. A pellet speciális kazánban 90 százalék körüli hatásfokon hasznosítható. Egy átlagos családi ház (120 m² alapterületű, a mai hőtechnikai szabványnak megfelelő hőszigetelésű) évi 5–5,5 tonna pelletet használ fel.